2. rész – Jó láthatóságot biztosító ruházat
Elsősorban szeretném tájékoztatni az olvasót, hogy az MSZ EN 471 „Jó láthatóságot biztosító védőruházat” című szabványt VISSZAVONTÁK! Számos munkavédelmi eszközöket árusító webshop mégis a mai napig sajnos erre a szabványra hivatkozik, ha vevőinek jó láthatóságot biztosító ruházatot szeretne értékesíteni.
Az MSZ EN ISO 20471 Jó láthatóságot biztosító ruházat a jelenleg is hatályos szabvány.
Mellény témában találkozni lehet még az AS NZS 4602.1 szabvánnyal is, de ez nem európai szabvány! Mégis hivatkoznak rá nem is kevesen.
A szabvány forrásának ismerete sajnos nem elég, szükséges annak értelmezése, meghatározásainak alkalmazása ahhoz, hogy az egyént megóvjuk a jármű vagy munkagép általi elütéstől.
Számos munkahelyen, építési munkaterületen találkozunk olyan céges „láthatósági ruházattal” amely a szabvány követelményeinek csak részben, vagy egyáltalán nem felel meg.
A teljesség igénye nélkül:
Sötétzöld vagy kék mellény fényvisszaverő (reflex) csíkokkal. Az igazat megvallva ezzel a mellénnyel nem is lenne semmi probléma, ha a dolgozó csak sötétedés után viselné. Ennél a mellénytípusnál is lehet találkozni a már említett AS NZS 4602.1 Class N ausztrál és új-zélandi szabvány-hivatkozással. Azt viszont általában elfelejtik hozzáfűzni, hogy a szabvány címében szereplő Class N jelentése „Night time use only!”, ami magyarra fordítva: „Csak éjszakai használatra!” Ha a koalák és kenguruk földjén ezt a terméket csak éjszakai használatra javasolják, akkor ezt az ajánlást fogadjuk meg mi is, és ne használjuk nappali munkavégzés során!
A reflexcsíkkal ellátott fekete vagy sötétkék színű kabát, amelynek viselése szintén csak sötétedés után ajánlott.
Élénk színű vagy fluoreszkáló sárga, narancsvörös vagy magenta színű ruházat fényvisszaverő csíkok nélkül.
És végül a másik kedvencem a láthatósági kantár (ami, nem JÓ láthatósági kantár, csak láthatósági kantár)
EZEK EGYIKE SEM „JÓ LÁTHATÓSÁGOT BÍZTOSÍTÓ” RUHÁZAT! Mégis, olyan területen használják őket, ahol folyamatos emelési-anyagmozgatási munkafolyamatok, tehergépjármű-forgalom, munkagépek hatósugarában történő tevékenységek veszélyeztetik a munkaterületen tartózkodó vagy közlekedő személyek biztonságát.
A „jó láthatóság” célja: „a szembetűnés fokozása olyan helyzetekben, mikor nagy a nemláthatóság kockázata”, magyarul látni és látszani!
Ahogy azt a fejvédelemről szóló cikkben már említettem, a megfelelő védőeszköz kiválasztása nagy mértékben függ a kockázati tényezőktől, ezért ebben Az esetben sem elég annyi, hogy „koma vegyél fel egy sárga mellényt!”
A jó láthatóságot vagy fokozott láthatóságot biztosító ruházatnak számos követelményt kell teljesítenie ahhoz, hogy a viselőjét megóvja a felmerülő kockázatoktól.
A jó láthatósági ruházatnak feltűnő, élénk színűnek kell lennie, hogy viselője vizuálisan kitűnjön a környezetéből. Ez a ruhaanyag speciális festékanyaggal van bevonva, amely a nappali fényviszonyok között világító hatást kelt, ezáltal viselője feltűnőbbé, jobban észrevehetőbbé válik. Lámpafényben, vagy sötétben ez a hatás nem érvényesül, ezért az ilyen ruházatot fényvisszaverő csíkokkal egészítik ki, melyek a rájuk eső teljes fényt tükörszerűen verik vissza, ezáltal keltve csillogó hatást.
A jó láthatóságot biztosító ruházatra vonatkozó követelményeket az MSZ EN ISO 20471 szabvány tartalmazza. Kockázati besorolás szerint a figyelmeztető ruházat három kategóriáját különbözteti meg:
Nagy kockázat – ehhez szükséges a JÓ LÁTHATÓSÁG
Közepes kockázat – ez a szint fokozott láthatóságot igényel
Kis kockázat – ehhez a szinthez az egyszer láthatóság is elegendő
Az a kabát, nadrág, hosszúujjú póló vagy mellény, amely eléri vagy meghaladja az MSZ EN ISO 20471 szabvány vonatkozó előírásait, azaz elég fluoreszkáló anyagot tartalmaz (m2-ben), illetve megfelelő terjedelmű fényvisszaverő szalaggal, úgynevezett reflexcsíkokkal van ellátva, alakfelismerést segítő kialakítású, 360 fok láthatóságú, és/vagy körülveszi a viselője törzsét, nagy mértékben biztosítja a jó láthatóságot.
Ennek a kockázati szintnek kell megfelelnie például az építőipari kivitelezési tevékenységeket végző munkavállalók jó láthatóságot biztosító ruházatának is!
Azokat a ruházatokat, amelyek jó láthatóságot biztosítanak, további 3 osztályba sorolja a szabvány
CLASS 3 (3-as osztály)
A megfelelőség felső szintje
Minimális háttéranyag (fluoreszkáló anyag): 0.80m2
Minimális fényvisszaverő anyag (reflexcsík): 0,20 m2CLASS 2 (2-es osztály)
Közbelső védelmi szint
Minimális háttéranyag (fluoreszkáló anyag): 0.50m2
Minimális fényvisszaverő anyag (reflexcsík): 0.13m2CLASS 1 (1-es osztály)
Alacsony védelmi szint
Minimális háttéranyag (fluoreszkáló anyag): 0.14m2
Minimális fényvisszaverő anyag (reflexcsík): 0.10m2
Hangsúlyozom, hogy csak a 1-2-3-as osztályok felelnek meg az MSZ EN ISO 20471 szabványnak! És ezek között biztosan nem szerepel sem a kantár, sem a sapka, sem a kesztyű!
Az a ruházat, mellény, póló stb., amely nem éri el az MSZ EN ISO 20471 szabvány előírásait, viszont nappali és éjszakai láthatóságot eredményez, illetve egyéb színekben is elérhető, az fokozott láthatóságot biztosít, illetve az a ruházat, sapka, kesztyű, amely élénk színű, akár fényvisszaverő anyagú is, de a szabványban meghatározott felületi elvárásoknak nem tesz eleget, az pedig csak láthatóságot biztosít.
Tehát, az a láthatósági ruházat vagy kiegészítő, ami nem felel meg az MSZ EN ISO 20471 szabvány előírásainak, arra vagy a „Nem szakmai használatú, láthatóságot biztosító kiegészítők” MSZ EN 13356 szabvány vagy a „Védőruházat. Jó láthatóságot biztosító ruházat nem szakmai használatra” MSZ EN 1150 szabvány meghatározásai vonatkoznak.
Ezekben a szabványokban találkozhatunk olyan termékekkel, mint például a már többször említett, és hőn szeretett, láthatósági kantár, láthatósági sapka vagy akár a kesztyű.
Az MSZ EN ISO 20471 szabvány szerinti JÓ LÁTHATÓSÁGOT biztosító ruházat viselése ajánlott
olyan munkahelyeken, ahol a dolgozókat nem lehet elkülöníteni a mozgó járművek közlekedési hatókörétől,
kivitelezési munkahelyeken, ahol személygépjárművek, tehergépjárművek, valamint munkagépek környezetében gyalogosan közlekedés vagy munkavégzés történik,
emelési- anyagmozgatási tevékenységek végzése során,
fokozott járműforgalom mellett történő munkavégzés során,
illetve közúti közlekedésben résztvevő személyeknek.
… és még biciklin ülve a kocsmából hazafelé tekerőknek is!
