1. rész – Fejvédő sisak vagy ütés elleni fejvédő?
Magyarországon az építőipari munka világában a munkáltatók, munkavállalók számára nagyon sok félreértelmezhető, nem egyértelmű előírás, követelmény kering a kötelező vagy ajánlott egyéni védőeszközök használatára, viselésére vonatkozóan.
Számos esetben előfordult már, hogy a munkaterületen megkérdeztem egy dolgozótól, tudja-e, hogy az általa viselt védőeszköz nem elfogadható ezen a munkaterületen, és ezt a választ kaptam: „Azt mondta a boltos, ez jó mindenhová” (is)”.
Fültanúja voltam már olyan beszélgetésnek is, amikor a munkavállaló, vagy a főnöke, besétál a munkavédelmi felszereléseket árusító kereskedelmi egységbe, hogy védősisakot vásároljon. Amikor az eladó megkérdezi, miben segíthet, a vevő kissé megilletődve válaszolja, hogy sisakot szeretne venni. – Mégis milyet? – kérdezi az eladó. – Hááát, őőő az építkezésen kell –, hangzik el a válasz. Az eladó, ha kellően tájékozott sisak témában, jó eséllyel a célnak megfelelő fejvédőt ajánlja, ellenkező esetben viszont, és ez sajnos nem ritka, a vevő nem azt viszi haza, amire szüksége van.
A munkavédelmi termékeket eladásra kínálók és alkalmazottaik közül sokan nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy milyen munkafolyamathoz, melyik egyéni védőeszköz alkalmazható. A munkavállalókat foglalkoztatók körében is alacsony azoknak a száma, akik az egyéni védőeszköz fogalmat ismerik és értelmezni tudják.
A megfelelően használt egyéni védőeszköz megmentheti a munkavállaló életét! A rosszul kiválasztott, vagy nem megfelelően használt védőeszköz pedig akár káros is lehet használója számára. A védőeszköz kiválasztásánál nem arról kell dönteni, hogy a kék színű kabáthoz barna vagy a sárga sapka illik, hanem a dolgozó testét, szervezetét érő veszélyes tényezők ellen kell megtalálni a legalkalmasabb eszközt, és ez nem is olyan egyszerű feladat.
A megfelelő védőeszköz kiválasztása szerteágazó és adott esetben hosszú folyamat. Hogy mennyire nem könnyű akár egy sisak kiválasztása sem, azt ennek a webáruháznak az ismertetője is jól mutatja. Az ilyen döntéseknél (is) érdemes lenne igénybe venni egy képzett munkavédelmi szakember tudását, tapasztalatát.
A védőeszköz kiválasztása csak az első feladat. Aztán az eszközt a dolgozóval meg kell ismertetni és használatát gyakoroltatni is kell: a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a kiválasztott eszköz és a viselője „együtt tudnak működni”.
A következőkben néhány általánosságban előforduló félreértést szeretnék tisztázni, amelyekkel kapcsolatban a védőeszközök használati utasítása nem igazít el.
Ipari fejvédő sisak
A fejvédő sisakokra az EN 397 Ipari védősisakok (angolul: Industrial hard hats) szabvány előírásai vonatkoznak.
Az építőipar mellett többnyire az energetikában, vegyiparban, fémiparban használják őket.
A megnevezés: fejvédő sisak vagy ipari védősisak nem pedig sapka, kobak, sityak, sipka, kalap, vagy tökfedő.
Építési munkahelyeken a használatát jogszabály írja elő, tehát egy építkezésen nem a dolgozók döntik el, hogy viselik vagy sem.
A sisakhasználat a veszélyes munkaterületre betévedő látogatók számára is kötelező, hiszen az ő fejük is épp olyan sérülékeny, mint a dolgozóké.
Az ipari fejvédő sisak nem összekeverendő az ütés elleni fejvédővel, hagyományosabb nevén „protektoros” baseball sapkával vagy beütődés elleni PE sisakkal. Ezek nem felelnek meg az építési munkahelyeken előírt ipari fejvédő sisak ismérveinek, alkalmazhatósági jellemzőinek. Hogy miért nem, arról lejjebb olvashat.
Ütés elleni fejvédők
Az ütés elleni fejvédőkre az EN 812 Ütés elleni fejvédő ipari célra (angolul: Industrial bump caps) szabvány az irányadó.
Az ütés elleni fejvédő zuhanó tárgyak ellen nem véd!
Építési munkahelyen, ahol zuhanó tárgyak veszélye áll fenn, a használata nem engedélyezett.
Azok a fejvédők, amelyek csupán a fej beütése ellen nyújtanak megfelelő védelmet, egészen másképp épülnek fel, mint a zuhanó tárgyak ellen is hathatós védelmet biztosító ipari védősisakok. Előbbieknél a külső, korántsem masszív héjra közvetlenül van rögzítve a belső merevítőbetét, amely szintén közvetlenül érintkezik a fej felső részével, így a sisakot érő ütést – korlátozott csillapítás mellett – egy ponton adja át a fejnek. Ezért a fejvédőre zuhanó tárgy súlyos sérülést okozhat. Az ipari védősisak, ezzel szemben, sokkal strapabíróbb sisakhéjjal és ún. fejkosárral rendelkezik, amely általában 4-6 cm távolságra van a külső héjtól. Ha a sisakot ütés éri, azt a héj a fejkosár teljes felületére elosztva adja át a fejnek, sőt a héj és a kosár közötti légrésből és a kosár rögzítésének módjából adódó rugalmas felépítés az ütési energia egy jelentős részét el is nyeli. Az ipari védősisak tehát a kialakításának köszönhetően sokkal ellenállóbb a mechanikai behatásokkal és a fejtetőt érő energiákkal szemben.
Az ütés elleni fejvédőnek kizárólag olyan munkaterületeken, munkafolyamatokhoz ajánlott a viselése, ahol nem előírás az EN 397 szabvány szerinti ipar fejvédő sisak vagy egyéb speciális védősisak.
Általában élelmiszer- és gépjárműiparban, húsfeldolgozó üzemekben, javítóműhelyekben, gépkarbantartások során használják.
Ezek a védőeszközök kialakításuknak, sajátos tulajdonságaiknak köszönhetően az általános használat mellett különleges munkafolyamatok során is alkalmazhatóak.
Hegymászósisak / alpintechnikai sisak
A hegymászó illetve alpintechnikai sisakokra vonatkozóan az EN 12492 szabvány az irányadó.
Ezeket elsősorban alpintechnikai munkavégzéshez használják.
Viselésük olyan munkaterületeken, ill. munkafolyamatokhoz ajánlott, ahol nem előírás az ipar fejvédő sisak vagy más szabványnak megfelelő speciális fejvédő eszköz használata.
Bizonyos típusok azonban megfelelnek az EN 397 szabvány előírásainak is, ezért ezek a fejvédő eszközök az építőiparban is használhatóak.
Speciális védősisakok
MSZ EN 14052 Nagy védőképességű ipari védősisakok
EN 50365 Villamosan szigetelő védősisak kisfeszültségű használatra (1000 V)
MSZ EN 443 Védősisakok épületekben és más szerkezetekben végzett tűzoltáshoz
Néhány használati előírás
Sisak használatkor a fejkosár nagyságát úgy kell beállítani, hogy amikor a védősisak viselője előre hajol, a sisak fennmaradjon a fején. Ezt segíti elő az álszíj használata is.
Használhatósági ideje 3-5, akár 7 év is lehet (gyártói előírás szerint). Amennyiben a sisakot erős ütés vagy sérülés éri, akkor is le kell cserélni, ha külső sérülés nyomai nem látszanak rajta.
A védősisakot tilos teleragasztgatni matricákkal, lefesteni, vagy festékkel lefújni. A matricákban lévő ragasztó, illetve az oldószeres festékekben levő vegyi anyagok károsíthatják a sisakot. Kizárólag a sisak jelölésére alkalmas levonó használható.
A védősisak kialakítása tegye lehetővé további eszközök-védőeszközök rárögzítését, például: szemüveg, hallásvédő fültok, lámpa, álszíj, stb.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nagy magasságból lezuhanó tárgyak hatására a nyak vagy a gerinc a fej megfelelő védelme ellenére is sérülhet!
